Legyezőhorgászat

ja azt elfelejtettem, hogy a legnehezebb, ami nem feltétlenül a legalulra kötött, de legalul sodródó nimfa utazási sebbessége kétséges számomra. Van, aki azt mondja, lassabban kell sodródnia, azaz tartsuk vissza a szerelést (bot a zsinór mögött) Szlovákok féle francia nimfázás, mert a sodródó nimfa próbál megkapaszkodni a kövekben, növényekben a fenék közelében, ezért lasssabb, mint a sodrás maga.
Van aki azt mondja, pontosan azzal a sebességgel kell utaznia, mint a sodrás sebessége, ha lassabb, vagy gyorsabb, hatványozottan csökken a kapás esélye. (ezt is volt szerencsém megtapasztalni Olaszországban, bár az nem a "klasszikus" valamelyik módszer volt)
ÉS most egy felejthető DVD-n láttam, amint azt mondják gyorsabbnak kell lennie, mint a sodrás, (cseh nimfázás) de a filmen azt látom, hogy ugyanúgy követi az előkét, csak a sodortatás végén előzi meg, de akkor gondolom elindul felfelé a légy, mintha ki akarna kelni...
Na majd az idén kisérletezek...
vagynem...

Szerintem itt az a kérdés, hogy a víz melyik rétegének a sodrása számít? Általában a fenék közelben szinte áll a víz, vagy legalábbis lassabban folyik. Gondolom a normál úszós horgászatban is a visszatartott módszernek az lehet a titka, hogy ha eltalálja az ember a tempót, akkor sodródík természetesen a csali.
http://www.youtube.com/watch?v=vdSmQ3a0czk Itt jól látni 6.30-tól, hogy az alsó 5-6 centiben, amit felkavar a hal, az szépen visszapottyan a fenékre, ha annál feljebb kerül, akkor elindul lefelé, mint az állat. (Amúgy talán az egyik legjobb horgászfilm, ami létezik, érdekes módon a legyes részek a legkevésbé érdekesek.) Régen mindig azt hittem, hogy folyóban fenekezve a csalit össze-vissza dobálja a víz, miközben az ólom a fenéken fekszik, de ez valószínűleg csak a legritkább esetben van így. Ennél sokkal kacifántosabb, amikor több különböző rétegben más-más tempóban folyik a víz (pld. a Száván a nagyon nagy galóca helye a híd alatt). Ezeket talán csak nagyon vékony zsinór, nagyon nehéz légy kombinációval lehetne meghorgászni. Lehet, hogy a cs/f/s/l nimfázás is azért eredményesebb pérre, mint pisztrángra, mert az előbbi az egyenletes(ebb) sodrású részeken áll meg, ahol kiszámíthatóbb a víz mozgása. Ja, a lényeg, szerintem a víz tempójával kell sodortatni a cuccot, csak az a kérdés, hogy ahol a hal áll, ott milyen ez a tempó. Vagynem.

eléggé beleástam/om magam, néztem dvd-t, beszéltem pár autentikus guruval. felmerült kérdésem a nimfa sebességével kapcsolatban...
Az egyik azt mondja, legyen azonos a sodródási sebessége, a másik azt, hogy legyen lassabb, mint a sodrás, most meg azt látom egy dvd-n, hogy legyen gyorsabb, mint a sodrás.  Vélemények???  Miért ez vagy az???
márha érdekel valakit....